2015. január 22., csütörtök

Perselyállat

Az elmúlt napokban több beszélgetésben is szóba került a malac. Végül is szezonja van: szilveszter, újév, disznótor, nem lehet kikerülni a témát. Tőlem is kérdeztétek, hogy mért nincs, és ha mégis van, akkor milyen, kicsi-e, vagy nagy, persely-e, vagy  kulcstartó. Szóval kiderült, hogy ennek a jószágnak nem túl jó a sajtója, lényegében nincs neki híre, se hamva, mit tegyek, elbocsátom a marketingest, vagy...

Nem csigázlak tovább benneteket, megmutatom.




Annyira azért eddig sem volt titkos, a szobrász blogon van is egy bejegyzés: Disznóvágás dekopírfűrésszel, csak hát bennem nem tudatosult, hogy ezen a felületen is meg kéne emlékeznem róla. Most viszont néhány kép erejéig vázolom a Misija malactörténeti vonatkozásait. "How It's Made" rovatunk jelentkezik:

Hogyan vágjunk disznót dekopírral? Így például:



Eljön az a pillanat, amikor már felismerhető, valamint ha eddig nem, akkor most egész biztosan lelepleződik a mód, hogyan lesz a sík lapból valami, ami "olyan 3D-snek tűnik":



Ha ez a Fürdőzők című szobrom - márpedig igen - akkor ez a malac a vízen jár:


És itt egy friss, december végi kép, amiből kiderül, hogy egy szobor soha nem kész. Tőlem legalábbis el kell venni, vagy tovább faragom. (A képen egyébként rossz példát mutatok, maszk-szemüveg-füles nélkül soha NE használjatok gépeket. Én sem így szoktam többnyire, csak akkor éppen nem volt nálam védőcucc.):


A képek többsége az AlmadiART-ban készült, kivéve az utolsót, mert az otthon Békéscsabán. Köszönet a lehetőségért mindkét helyszínnek!

A témát pedig ez a cikk tette aktuálissá, érdemes elolvasni: Mindenkivel van valami, csak annak még nincs neve


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése